Magyar szerkezettár
Keres
🪄
vág
ts (
és
tn) ige
1.
<
szilárd
anyagot
>
éles
eszközzel
több
részre
választ
.
dohányt
,
fát
vág
.
|
<
kisebb
darabot
>
ilyen
módon
leválaszt
valamiről
.
vág
egy
szelet
kenyeret
.
|
<
hajat
,
körmöt
>
éles
eszközzel
megrövidít
.
|
<
tyúkszemet
>
éles
eszközzel
eltávolít
.
|
<
szálas
növényt
>
a
tövéről
kaszával
v
.
más
éles
eszközzel
folyamatosan
lemetsz
.
| ▸
útját vágja valakinek, valaminek
| tn
<
éles
eszköz
>
szilárdabb
anyagba
könnyen
be
tud
hatolni
,
és
azt
részekre
tudja
választani
.
jól
vág
a
késem
;
ollóval
a
szövetbe
vág
;
▸
jól vág a nyelve
▸
vág az esze
2.
(tn
is
)
<
éles
eszköz
(
zel
) >
nyílást
,
rést
hoz
létre
valamin
,
valamiben
.
ajtót
vág
a
falba
;
a
csákány
léket
vág
a
jégen
;
▸
utat vág valakinek, valaminek valamiben
|
műsz
levág
,
kiszab
,
kivág
.
lemezt
vág
.
|
film
<
filmet
>
vágással
véglegessé
alakít
.
| (tn
is
)
<
éles
eszköz
(
zel
) >
sebet
hoz
létre
valamin
,
valakin
.
eret
vág
;
az
ujjamba
vágtam
;
▸
valakinek az elevenjébe az eleven húsába vág
| (t. n.
is
)
éles
eszközzel
öl
<
kül
.
fogyasztásra
való
háziállatot
>.
csirkét
vág
.
3.
(t. n.
is
)
<
éles
tárgy
,
gyak
.
ruha
széle
,
varrása
>
kellemetlen
,
fájó
nyomást
okoz
.
hónaljban
vág
a
kabát
.
4.
<
éles
,
hegyes
tárgyat
>
erős
lendülettel
valamibe
behatolni
késztet
.
bicskáját
a
fába
vágja
.
5.
hirtelen
nagy
erővel
dob
,
lök
.
földhöz
vágja
a
poharat
.
| ▸
valakinek a fejéhez a szemébe vág valamit
|
biz
hanyag
,
hetyke
v
.
heves
mozdulattal
vhova
tesz
,
lök
.
fejébe
vágja
a
kalapját
.
| ▸
zsebre vág
| ▸
valamibe, vhova vágja magát
6.
(tn
is
)
erős
lendülettel
üt
,
csap
.
pofon
,
nyakon
,
fejbe
vág
valakit
;
a
lovak
közé
vág
.
|
nép
ver
,
csapkod
.
a
zápor
vágja
az
ablakot
.
| tn
<
csapadék
,
szél
,
por
>
nagy
erővel
verődik
,
csapódik
valakihez
,
valamihez
.
arcába
vág
a
hó
.
7.
tn ▸
szemével valakire, valaki felé vág
8.
tn
hirtelen
elhatározással
vmerre
indul
,
ill
.
eltér
.
az
erdőnek
vágott
;
▸
elébe eléje vág valakinek, valaminek
9.
tn ▸
szavába, beszédébe vág valakinek
10.
tn
vhova
illik
,
tartozik
.
szakmájába
vág
ez
a
kérdés
;
a
kalap
nem
vág
a
ruhámhoz
.
| tn
biz
összeillik
,
rendben
van
.
a
számadásban
minden
vág
.
11.
biz
<
valamilyen
arckifejezést
>
ölt
.
valamilyen
arcot
,
pofát
vág
;
grimaszt
vág
.
12.
biz
|
fennakadás
nélkül
,
folyamatosan
mond
.
vágja
az
évszámokat
.
|
nagyon
ért
,
ill
.
jól
tud
valamit
.
vágja
a
matekot
.
[ fgr ]
____________________
valakire
→
valaki
⊕
-ra/-re
valaki
I.
htl névm
1.
meg
nem
határozott
v
.
ismeretlen
személy
.
valaki
járt
itt
;
valaki
más
.
| ▸
van valakije
2.
<
ált
.
alanyként
:>
az
ember
.
azt
hihetné
valaki
,
hogy
...
3.
ritk
bárki
.
ha
valakinek
is
szólsz
,
baj
lesz
.
II.
von névm
elav
aki
(
csak
).
III.
fn
1.
kissé biz
ember
,
személy
.
a
barátja
pénzes
valaki
!
2.
jelentős
személy
.
a
gyárban
ő
már
valaki
!
-ra/-re
hat-rag
1.
a
testére
,
külsejére
,
felületére
,
területére
,
ill
.
a
tetejére
.
a
fiára
[
inget
ad
];
a
piacra
[
megy
]; [
leül
]
a
padra
;
feljut
a
(
hegy
)
csúcsra
.
2.
némely
helyre
be
,
ill
.
némely
intézménybe
.
az
erdőre
,
a
menzára
[
ment
]; [
jár
]
az
egyetemre
.
|
<
helynévhez
.>
vácra
,
pécsre
.
|
valami
színhelyére
.
[
megy
]
a
fogadásra
.
|
<
kül
.
színpadi
mű
címe
mellett
:>
a
mű
előadására
.
[
jegyet
vett
]
a
bánk
bánra
.
3.
vmely
irányba
.
délre
[
néz
].
4.
vmely
távolságot
elérve
.
öt
méterre
[
dobta
].
5.
vmely
helyen
.
északra
[
szebb
a
vidék
].
|
(
valamitől
)
a
jelzett
távolságban
.
két
araszra
[
ettől
].
6.
valamennyi
idő
tartamára
,
valamennyi
ideig
.
egy
hétre
[
jött
];
mára
[
elég
].
7.
vmely
időbeli
végpontban
.
holnapra
[
kész
].
|
valamennyi
idő
alatt
elérhető
távolságban
.
egy
órányira
[
van
innen
].
| (
-szor/-szer/-ször
ragos sorszn-vel)
vhányadik
ízben
,
alkalommal
(
végül
is
).
elsőre
v
.
ötödszörre
(
sem
) [
sikerült
].
8.
ritk
valamilyen
módon
.
ütemre
[
lép
];
marokra
[
fogja
].
9.
valaminek
a
hatására
.
hőre
[
meglágyul
].
10.
valamilyen
céllal
.
[
az
építkezés
]
megtekintésére
.
11.
valamilyen
célra
,
valami
gyanánt
.
[
hús
van
]
ebédre
.
|
valamilyen
alkalomból
,
valamilyen
körülményekre
számítva
.
[
ruhát
varrat
]
az
esküvőre
;
ez
a
kabát
esőre
jó
lesz
.
12.
valamilyen
tekintetben
.
arcra
[
szép
];
termetre
[
nézve
nagy
].
13.
eredményként
valamilyen
állapotba
jutva
,
juttatva
.
darabokra
[
törik
];
élesre
[
fen
].
14.
valakit
ellátva
.
[
mos
,
főz
]
a
bátyjára
.
15.
<
vonzatként
.>
[
gondol
]
a
múltra
; [
büszke
]
a
fiára
.
____________________
ó/szemével
→
ó
⊕
/[Hyph:Slash]
⊕
szem
⊕
birtokos személyjel
⊕
-val/-vel
ó
1
fn
1.
az
o
hosszú
párja
.
2.
ennek
írásjegye
(
ó
,
ó
).
|
<
rövidítésként
:>.
▸
ó
ó
2
→
óv
ó
3
mn
1.
irod
ódon
,
ősi
.
2.
irod
elavult
.
3.
nép
nem
ez
évi
<
termés
(
ű
) >.
az
ó
vörösborból
adj
,
ne
az
újból
!
[ fgr ]
ó
4
isz
irod
óh, oh
1.
<
fájdalom
,
szomorúság
,
vágyódás
,
félelem
kif-ére
.>
ó
,
de
kár
!;
ó
jaj
!
2.
<
csodálkozás
,
tetszés
,
öröm
kif-ére
.>
ó
,
hát
ez
remek
!
3.
<
udvariassági
kif-ek
bevezetésére
.>
ó
,
bocsánat
!
|
irod
<
megszólítás
előtt
,
kül
.
kérést
,
könyörgést
kifejező
m-ban
.>
ó
,
emberek
!
[hangkit]
ó
cxn
óra
.
/[Hyph:Slash]
szem
fn
1.
a
látás
érzékszerve
.
▸
bántja a szemét valami
▸
valakinek a szemébe szeme közé néz
▸
valakinek a szeme közé a szemébe vág valamit
▸
valakinek a szemébe megmond valamit
▸
még a szemét is kilopja valakinek
2.
nézés
,
tekintet
.
találkozik
a
szemük
;
▸
rajta van a szeme
▸
kerülj csak a szemem elé!
|
figyelem
.
csupa
szem
;
rajta
van
a
világ
,
az
emberek
szeme
;
▸
szemre vesz valakit, valamit
▸
valakinek a lelki szemei előtt
3.
látás
,
látóképesség
.
éles
szeme
van
;
▸
van szeme valamihez
▸
hol volt a szeme? hova tette a szemét?
▸
olyan a szeme, mint a sasnak
|
látásmód
,
megítélés
,
értékelés
.
valakinek
a
szemében
v
.
a
szemével
(
nézve
).
4.
<
kif-ekben
érzés
,
érzelem
,
magatartás
jelképeként
.>
valamilyen
szemmel
néz
valakit
.
5.
nép
<
kif-ekben
a
szégyenérzet
,
szemérem
jelképeként
.>
▸
hogy van szeme?
6.
némely
gazdasági
növény
,
kül
.
gabonafélék
és
a
hüvelyesek
magja
.
a
búza
szeme
.
| (jelzőként)
ilyen
növény
magjából
egy
,
ill
.
a
számnévvel
megnevezett
számú
darab
.
egy
szem
bab
.
7.
fürtös
gyümölcs
egy-egy
bogyója
.
a
ribizli
szemei
.
| (jelzőként)
<
gyümölcsből
,
ehető
(,
gömbölyded
)
terményből
egy
,
ill
.
vhány
>
darab
.
két
szem
krumpli
.
8.
apró
(
gömbölyded
)
tárgyak
közül
egy-egy
darab
,
ill
.
egyforma
elemi
részekből
álló
tárgynak
egy-egy
eleme
.
felszedi
a
morzsát
az
utolsó
szemig
.
| (jelzőként)
egy
szem
kavics
.
|
valamiből
nagyon
kis
mennyiség
.
egy
szemet
sem
aludt
.
| (jelzőként)
biz
<
a
megnevezett
szám
kevés
voltának
kiemelésére
.>
egy
szem
lánya
van
.
9.
kötésnek
,
horgolásnak
a
fonál
egyszeri
hurkolásával
készült
eleme
.
|
hálón
:
lyuk
.
10.
mezőg
rügy
.
11.
nép rég
cserépkályha
tányér-
v
.
bögreszerű
csempéje
.
12.
kerekded
,
színes
folt
,
rajzolat
.
a
pávatoll
szemei
.
▸
majd kiég kisül a szeme
▸
kopog a szeme az éhségtől
▸
nagyobb a szeme, mint a gyomra
▸
valaki, valami szálka valakinek a szemében
▸
más szemében a szálkát is meglátja, a magáéban a gerendát sem
▸
valamivel kiszúrja a szemét valakinek
▸
szemet szúr
[ fgr ]
birtokos személyjel
cxn
a
birtokos
személyét
és
számát
jelző
jel
;
-val/-vel
hat-rag (a szóvégi mássalhangzóhoz hasonul)
1.
vmely
eszközt
használva
.
tollal
[
ír
];
bottal
[
jár
].
|
<
műveltető
igék
mellett
:>
valakivel
mint
a
cselekvés
végrehajtójával
.
[
írat
]
a
fiával
.
2.
valakinek
,
valaminek
a
társaságában
.
[
sétál
]
a
férjével
.
|
úgy
,
hogy
valamit
hoz
,
visz
.
[
megjött
]
a
hírrel
.
3.
(
külsőleg
)
valamilyen
állapotban
.
[
borzas
]
fejjel
.
|
valakit
,
valamit
a
jelzett
helyzetben
,
állapotban
tartva
.
gyerekkel
[
a
karján
];
fejjel
[
lefelé
].
4.
vmely
időszakban
,
időpontban
.
ősszel
;
elsejével
[
elmegy
].
|
cselekvés
,
történés
stb
.
befejeződésekor
.
[
a
munka
]
végeztével
.
5.
valamilyen
módon
.
zajjal
[
jár
].
| (szn
-s
képzős származékának szjeles alakjához)
vhány
egyedből
álló
csoportokban
.
ötösével
[
jönnek
].
6.
valamilyen
mennyiségben
.
százával
[
adják
]; [
vett
]
egy
marékkal
.
| (hasonlításban)
valamilyen
mértékben
.
valamivel
[
jobb
];
tíz
évvel
[
előbb
].
7.
valaminek
a
következtében
.
lábtöréssel
[
kórházba
került
].
8.
valamilyen
körülmények
között
.
[
kedvező
]
feltétellel
[
indul
].
9.
valakivel
szemben
,
valaki
iránt
.
mindenkivel
[
kedves
].
10.
<
vonzatként
.>
[
ellenkezik
]
az
apjával
; [
törődik
]
az
üggyel
; [
közöl
valamit
]
a
főnökkel
.
|
<
vonzatszerűen
,
nu-val
.>
családjával
[
együtt
];
a
bolttal
[
szemben
].
____________________
valaki
I.
htl névm
1.
meg
nem
határozott
v
.
ismeretlen
személy
.
valaki
járt
itt
;
valaki
más
.
| ▸
van valakije
2.
<
ált
.
alanyként
:>
az
ember
.
azt
hihetné
valaki
,
hogy
...
3.
ritk
bárki
.
ha
valakinek
is
szólsz
,
baj
lesz
.
II.
von névm
elav
aki
(
csak
).
III.
fn
1.
kissé biz
ember
,
személy
.
a
barátja
pénzes
valaki
!
2.
jelentős
személy
.
a
gyárban
ő
már
valaki
!
____________________
felé
I.
nu
1.
valaki
,
valami
irányában
haladva
v
.
irányába
fordulva
.
a
duna
felé
megy
,
néz
.
2.
valaki
,
valami
közelében
;
valaki
,
valami
irányában
levő
tájon
.
a
hegyek
felé
jobb
a
levegő
.
3.
kevéssel
vmely
időpont
,
esemény
előtt
.
az
év
vége
felé
.
|
vmely
időponthoz
közeledve
.
éjfél
felé
.
4.
cselekvésében
,
szemléletében
valakire
,
valamire
irányulva
.
érdeklődéssel
fordul
felé
.
|
vmely
személyhez
,
intézményhez
,
ill
.
személynek
,
intézménynek
.
javasolja
a
bizottság
felé
(
helyesen
:
a
bizottságnak
).
5.
<
a
megjelölt
számú
>
részre
.
tizenkét
felé
oszt
.
II.
hsz (3. sz-re vonatk.:)
feléje
1
.
[←
fél
2
]
..........
felé
→
ő
⊕
felé
⊕
[3Sg]
ő
1
fn
1.
az
ö
hang
hosszú
párja
.
2.
ennek
írásjegye
(
ő
,
ő
).
ő
2
I.
3
.
sz-ű
sznévm
(
rendsz
.
érzelmileg
színezett
m-ban
v
.
szembeállítás
,
kiemelés
esetén
).
1.
az
ismert
,
említett
személy
,
es
.
állat
,
dolog
.
te
velem
jössz
,
ő
itt
marad
.
|
az
a
személy
,
akire
a
beszélő
gondol
,
de
megnevezni
nem
akarja
.
hátha
ő
is
ott
lesz
!
2.
▸
őket
két
cicája
van
,
nagyon
szereti
őket
.
3.
(birt jelzőként, egysz. 3. sz-ű birt szjeles birtokszó előtt)
a
hozzá
tartozó
,
a
birtokában
levő
.
az
ő
fia
is
itt
van
.
4.
(birt jelzőként, tbsz 3. sz-ű birt szjeles birtokszó előtt,
ők
h.)
a
hozzájuk
tartozó
,
birtokukban
levő
.
az
ő
házuk
.
II.
fn (csak egysz-ban, gyak. nagybetűvel)
az
,
akibe
a
beszélő
v
.
az
illető
személy
szerelmes
.
a
nagy
ő
.
[ fgr ]
felé
I.
nu
1.
valaki
,
valami
irányában
haladva
v
.
irányába
fordulva
.
a
duna
felé
megy
,
néz
.
2.
valaki
,
valami
közelében
;
valaki
,
valami
irányában
levő
tájon
.
a
hegyek
felé
jobb
a
levegő
.
3.
kevéssel
vmely
időpont
,
esemény
előtt
.
az
év
vége
felé
.
|
vmely
időponthoz
közeledve
.
éjfél
felé
.
4.
cselekvésében
,
szemléletében
valakire
,
valamire
irányulva
.
érdeklődéssel
fordul
felé
.
|
vmely
személyhez
,
intézményhez
,
ill
.
személynek
,
intézménynek
.
javasolja
a
bizottság
felé
(
helyesen
:
a
bizottságnak
).
5.
<
a
megjelölt
számú
>
részre
.
tizenkét
felé
oszt
.
II.
hsz (3. sz-re vonatk.:)
feléje
1
.
[←
fél
2
]
[3Sg]
PÉLDÁK #1
asztal
(szótár)
asztalos
(szótár)
asztalokra
(toldalékolt, 3 konstrukció)
faasztal
(összetett, 2 konstrukció)
asztalfiókba
(3 elem, összevonás, 2 konstrukció)
fehér asztal
(szótár, többszavas, folytonos)
sárga asztal
(azonos forma, 2 konstrukció)
fehér asztal
mellett
(3 elem, összevonás, 2 konstrukció)
PÉLDÁK #2
avokádó
(van/van, azonos,
nagy
)
fűbe harap
(nincs/van, konstrukció)
fűbe
(nincs/van, 2 konstrukció,
-ba/-be
)
fű
(van/van, konstrukciók kiemelve önálló szócikké)
aki
fűbe harap
(nincs/van, szöveg részeként)
nem
harapott fűbe
(nincs/van, ragozva, más szórenddel)
füvet harap
(nincs/van, 3 konstrukció)
PÉLDÁK #3
a tanár
részt vesz
az akció
ban
(igés konstrukció)
a tanár kenyeret vesz az üzletben
(azonos forma)
alapító tag
–
okos gyerek
az
alapító tag
részt vesz
az akció
ban
(két többszavas konstrukció)
az okos gyerek
részt vesz
az akció
ban
(egy többszavas konstrukció)
a tanár
részt
vett
az akció
ban
(múlt idő)
a tanár
vesz részt
az akció
ban
(szórend)
a tanár
vesz
az akció
ban részt
(szórend)
a tanár
részt vesz
a
munká
ban
(más elem)
a tanár
kollégáival
részt vesz
az akció
ban
(plusz bővítmény)
PÉLDÁK #4
-ban/-ben
,
-ság/-ség
,
ad hoc
,
terem
,
termet
,
almafa
,
grépfrútfa
,
megcsócsál
a könyv lapokból áll
,
a nyelv szerkezetekből áll
,
kísérletet tesz erre
Kapcsolat •
szerkezettar@nytud.hu
• HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont, Lexikológiai Intézet • © 2024